Irány az éjszaka!

-Mit szólnátok, ha este elmennénk valahova bulizni? -vetette fel az ötletet Niall. Mindannyian elmosolyodtunk és bólogatni kezdtünk.
-Várjatok! Ha titeket felismernek, akkor szétszednek a rajongók és a fotósok. -szólalt fel Sheila.
-Igaza van. -sóhajtottam fel és Liamre néztem. Hátha neki van egy jó ötlete, amivel elkerülhetjük a lebukást. Mindenki gondolkodóba esett és hosszú percekig csend honolt. A csöndet Zayn törte meg.
-Van egy eldugott szórakozóhely, amerre nem járnak fotósok. -kiáltott fel. Mindenki arca felderült. Sheila átölelte Zaynt, majd nyomott az arcára egy puszit is. Zayn egy kicsit mintha zavarba jött volna. Beletúrt a hajába, hogy zavarát leplezze.
-És hol van ez a hely? -faggatózott Mia. Körbenézett, de látta, hogy a többieknek gőze sincs arról, melyik szórakozóhelyről beszél Zayn.
-Nem olyan messze a Trafalger-től. -mosolyodott el.
-Az nincs olyan messze innen. -vigyorodtam el. Leültem  Zaynnel szembe, aki már megint az asztalomat vizsgálta. -Mikor megyünk? -néztem mélyen a szemébe.
-Mondjuk 10kor, itt nálad? -bólintottam, majd a többiekre néztem választ várva.
-Az tökéletes lesz. -vágta rá Mia és hátulról átölelt. Megfogtam a kezét és magam mellé rántottam. Shei is csatlakozott hozzánk. Mind felnevettünk és csikizni kezdtük egymást. A srácoknak több sem kellett. Szabályosan ránk vetették magukat és kínozni kezdtek minket. Mi viszont szövetkeztünk ellenük és visszatámadtunk. Azonban sajnos hamar rá kellett jönnünk, hogy 3 lány nem tud versenyezni 5 fiúval. Nagy nehezen felálltunk és befutottunk a fürdőbe. Bezártuk az ajtót és nekidőlve ültünk. A srácok kívülről nyomták. Mikor már úgy tűnt, hogy elmentek és feladták, kinéztünk. Hiba volt. Megfogták az ajtót, hogy ne tudjuk újra becsukni és kirángattak minket, vagyis sokkal inkább felkaptak és visszavittek minket a szobámba. Sheilat Zayn vitte, Miat Harry engem pedig Niall. Louis végig videózott és kommentálta az eseményeket. Liam nyitotta az ajtókat és vigyázott a törékeny dolgokra. A szobában az ágyra "tettek" le minket. Ránk dőltek, majd újra csikizni kezdtek. Mikor már kiélték a szadizmusukat rajtunk, befejezték és leszálltak rólunk. Végre megszabadultunk. A lányokkal megkönnyebbülten felsóhajtottunk, majd újra nevetni kezdtünk. A nevetésünket Harry mobiljának csörgése zavarta meg. A göndörke leugrott az ágyról és beleszólt. Próbáltunk csöndben maradni, de nem bírtunk. Muszáj volt nevetnünk. Tipikus nem? Ha csendben kéne lenni, nem tudsz. Harry kiment az ajtóm elé, hogy ott folytassa a beszélgetést. Mikor visszatért, mindannyian kíváncsian néztünk rá. Harry felsóhajtott és a bandatársaira nézett.
-Gyertek! Mennünk kell próbálni. -biccentett a fejével. Odament Miahoz. -Este ugye jössz? -folytatta suttogva. A kis Kaszanova! Felszedi a barátnőmet. Mia a hajába túrt.
-Igen. Azt hiszem megyek. -angyalian mosolygott. Harry teljes arcszélességben mosolygott vissza és megölelte a lányt. Sheilara pillantottam, akit szintén próbáltak megfűzni. Nála Zayn próbálkozott. Nehéz volt eldönteni, melyikük van jobban zavarba. Shei folyton a kezét a szeme elé tette és nevetni kezdett. Nála ez a jele a zavarban létnek. Zaynnél viszont kicsit nehezebben lehetett rájönni. Folyton eltekintett. Nem tudom, hogy ez annak a jele e, de szerintem vehetjük annak is. Teljesen elmerültem a többiek megfigyelésében és észre sem vettem, hogy Niall mellém ült. Kicsit meglökte a vállamat. Odafordultam és csak ekkor kapcsoltam, hogy milyen közel ül. Azonnal zavarba jöttem. Nem voltam hozzászokva ahhoz, hogy valaki ilyen közel van hozzám. Vagyis David...mindegy inkább hagyjuk.
-Lucy, ugye eljössz este?! -reménykedve nézett rám. Elmosolyodtam.
-Ha nem mennék, nem ide szerveznénk a találkozót. -nevettem el magam, majd megöleltem. Niall arca felderült. A fiúk már az ajtóban toporogtak és csak az ír szöszire vártak. Elmosolyodott és a többiekhez sietett. Lekísértük őket, majd mindenki kapott egy-egy puszit és ölelést.
-Akkor 10kor. -hangsúlyozta Harry mielőtt kilépett az ajtón. Miután elhajtott a kocsijuk, felfutottunk a szobába és belevetődtünk az ágyamba.
-Mi volt ez az egész? Te és Harry? -Miara néztem, majd Sheilat vettem célba. -Te és Zayn? -a lányok határozottan tagadták, hogy bármi is lenne közöttük, de láttam rajtuk, hazudnak. Jobban ismerem őket, mint a tenyeremet. Nem tudnak átverni. Én nem veszem be ezt a dumát. Csak barátok vagyunk. Barátok mi? Barátság extrákkal. Mindegy. Úgy döntöttem, hogy kedves leszek, vagyis inkább csak megpróbálok az lenni, ezért nem piszkálom őket tovább a kérdéseimmel.
-Szerintem nekem ideje lenne mennem, mert mire hazaérek, elkészülök, kajálok egy kicsit és visszajövök, már alig marad időnk 10ig. -szólalt meg Sheila. Az órámra pillantottam. Már majdnem 7 óra van. Jól elszaladt az idő.
-Igen. Nekem is mennem kellene. 9:30ra visszajövök. Shei, addigra ideérsz? -Mia Sheilara nézett. A lány bólintott. Mind a ketten összeszedték a cuccaikat és a bejárati ajtó felé vették az irányt. Az ajtónál ők is kaptak egy-egy búcsúpuszit, valamint ölelést.

-Köszönöm! -jegyeztem meg halkan mielőtt kiléptek volna. Mind a ketten elmosolyodtak, de választ nem adtak. Kisétáltak én pedig becsuktam mögöttük az ajtót. Bementem a konyhába és előkotortam egy kis müzlit és tejet. Felpattantam a pultra és ott fogyasztottam el a vacsorámat? Igen azt hiszem ezt már vehetjük annak is. Miután végeztem elmosogattam, majd felmentem a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam és megmostam a hajamat. Megszárítottam, majd egy kicsit begöndörítettem fürtjeimet. Az arcomra egy kis alapozót kentem és kihúztam a szemeimet. Végül szempillaspirállal tettem ellenállhatatlanná tekintetem. Átsétáltam a szobámba és a szekrényem elé álltam. Most mit vegyek fel? Tanakodtam, végül egy halvány rózsaszín ruhára esett választásom. A fekete bőr kabátomat. Még nincs nyár és nem mond valami jó időt ma estére. Elvégeztem az utolsó simításokat, kilakkoztam a körmömet, betettem a fülbevalómat és felvettem a nyakláncomat. Rápillantottam az órára és megállapítottam, hogy még rengeteg időm van. Előkaptam a gitáromat és énekelni kezdtem.
*2 órával később*
Még mindig énekeltem, mikor meghallottam, hogy csengetnek. Lefutottam és a két legjobb barátnőm állt az ajtó előtt. Megfogtam a kezüket és behúztam őket a házba. Mind a ketten nagyon csinosak voltak. Még Mia is képes volt felvenni egy ruhát, ami nagyon kivételes, mert utálja a szoknyákat. Mondjuk én sem vagyok velük nagyon kibékülve, de az X-faktor alatt egészen hozzájuk szoktam. Felmentünk a szobámba és ott vártuk a fiúkat. Énekelni kezdtünk, meg persze gitározni. Kelly Clarkson-tól a Breakaway-t kezdtük el feldolgozni. Simonnak biztosan nagyon tetszett volna. Majd holnap. Úgyis mennünk kell vissza próbára, mert a záró műsorban nekünk is fel kell lépnünk. Már alig várom, hogy újra ott álljak. Álmodoztam. Teljesen belemerültünk a dalokba és alig vettük észre, hogy csengettek. Lefutottunk és Sheila nyitott ajtót. Logikus nem? Az én házam, vagyis anyáé, de ez lényegtelen, és ő nyit folyton ajtót. A fiúk beléptek az előszobába. Nagyon kicsípték magukat.
-Csinik vagytok, csajok! -kacsintott ránk Harry, majd Miara mosolygott. A lány visszamosolygott és viszonozta a bókot.
-Ti is jól néztek ki. -a göndör srácra nézett. Látszott Mian, hogy már menne és élvezné az éjszakai életet.
-EMO létedre szépen kicsípted magad. -bókolt(?) Zayn Sheilanak. Szerencsére ő ezt nem vette sértésnek. Én egy kicsit felháborodottan néztem Zaynre, aki ezek után bocsánatot kért. -De ezt nem sértésnek szántam. -mosolygott rá Sheire. Elkuncogtam magam és beletúrtam a hajamba. Zaynnek még egy kicsit tanulnia kell a bókolást, főleg ha Sheilat akarja felszedni.
-Nagyon csinos vagy. -lépett oda hozzám Niall. Viszonzásul egy mosolyt küldtem neki. A többiekre néztem, akik már türelmetlenül álltak az ajtóban. Belekaroltam az ír szöszibe és odahúztam a többiekhez. Rájuk vigyorogtam és kinyitottam a bejáratot. Elindultunk.
-Irány az éjszaka! -kiáltotta el magát Louis. Mindannyian elnevettük magunkat. Kis idő múltan Zaynre pillantottam, aki mögöttünk sétált Sheilaval együtt. Hangsúlyozom MÉG nem kéz a kézben.
-Zayn ugye tudod az utat. -kérdőn néztem rá.
-Persze, hogy tudom. Legalábbis nagyjából. -válaszolta nevetve, majd újra Sheilaval kezdett beszélgetni.
-Hát jó. -sóhajtottam fel, és visszafordultam az ír szöszihez, a bolond répáshoz valamint a kanál kidobálóhoz. Az utat végig nevettük. Louis rengeteg viccet mesélt. Voltak köztük fárasztó, de nagyon jó viccek is. Éppen hatalmasat derültünk, mikor Zayn szólt, hogy megjöttünk. Visszamentünk hozzájuk. Mikor megláttuk a bejáratot, mindannyian lefagytunk. Egy csapat fotós telepedett le az ajtótól nem messze.
-Itt nincsenek fotósok mi? -vonta fel az egyik szemöldökét Mia és a hiú srácra nézett. Szegény srác beletúrt a hajába és vakarni kezdte a tarkóját.
-Eddig nem voltak itt. Még sosem láttam őket ezen a helyen. -sóhajtott fel. Shei megsimogatta a srácot és megpróbálta vigasztalni.
-Szerintem jobb lenne, ha elmennénk, mert a végén még észrevesznek minket. -szóltam közbe. Sajnos nem kapcsoltam elég gyorsan, mert a fotósok már kiszúrtak minket és elkezdtek felénk futni. Mi is futásnak eredtünk, de nem volt olyan egyszerű 10 centis magassarkúban a testmozgás. Miaval ketten "rohantunk hátul, Sheila a fiúk között volt. Tornacipőben még jó, hogy tudott futni. Egy kis idő múltán a fiúk kapcsoltak és észrevettét, hogy Miaval nem éppen erre készültünk. Visszafutottak hozzánk és felkaptak minket az ölükbe. Az eddigieket még valahogy ki tudtuk volna magyarázni, de ezt már biztosan nem. Mia Harry fuvarját élvezhette én pedig Niallét. Újra rohanni kezdtek. Mindenféle kis sikátorba bementünk, hogy lerázzuk a nyomunkban lévő fotósokat. Végül egy sötét zsákutcába kötöttünk ki. Eléggé hátborzongató volt. Imádom Londont, de az ilyen helyektől a hideg is kiráz. Gondoltam magamban, miközben a ruhámat igazgattam. Zaynre pillantottam.
-Most mihez kezdjünk? -tanácstalan voltam és egy kicsit csalódott is. Zayn megrázta a fejét. Látszott rajta, hogy ő is hasonlóképpen érez. A többiekre néztem, náluk is ezeket az érzelmeket véltem felfedezni. Felsóhajtottam, majd beletúrtam a hajamba. -Srácok, szerintem lehet, hogy haza kéne mennünk. Máris rengeteg kép készülhetett arról, hogy együtt voltunk és holnapra biztosan a címlapokon lesz. Senkinek sem hiányzik, hogy vádaskodjanak felettünk és magyarázkodnunk kelljen. -szomorúan felsóhajtottam és megfordultam. A sikátorból kivezető út felé vettem az irányt.
-Igazad van. Máris sok kép készült, de akkor már nem mindegy? Mért nem élvezzük ki inkább az éjszakát? -ragadta meg a karom Niall. A lányokra néztem, akik egyetértően bólogattak. Elmosolyodtam és visszamentem hozzájuk.
-Merre? -húzta fel szemöldökeit Shei és az ír szöszire nézett.
-Nem messze van egy hely amit nem olyan régen találtam. -mosolygott vissza rá Niall.

-Mutasd az utat! -mutattam a sikátorból kifele és elnevettem magam. Az ír fiú belém karolt és kivezetett az úthoz. Mikor kiértünk elrántottam a kezemet. -Nem szeretném, ha bárki is félreértene. -mondtam halkan. Kicsit lelkiismeret furdalásom volt. Meg kell értenie! Még csak most lett vége egy kapcsolatomnak, nem hiányoznak a rosszindulatú pletykák. Niall jól kezelte a kéz elhúzásomat és csak rám mosolygott. A többiek is beértek minket. Hátrapillantottam és megnyugtattam magam, hogy a lányok sem kéz a kézben járnak a srácokkal. Nem azért nem akarom, hogy úgy sétáljanak, mert féltékeny vagyok, hanem hogy megvédjem őket. Most már óvatosabbak voltunk. Figyeltünk, hogy ne keltsük túl nagy feltűnést. Pár perc sétálás után megérkeztünk. Örömmel tapasztaltuk, hogy itt nem leselkednek kíváncsi fotósok. Bementünk és megcsapott minket a cigi és a pia szaga. Nem volt valami kellemes, de kis idő után már nem is éreztük. A táncparkettre siettünk. Mindegyik srác táncra pattant. Pozitívan csalódtam. Azt hittem, hogy nem tudnak táncolni, de kiderült, hogy igenis tudnak. Harry kifejezetten jól táncolt. Miat alaposan megtáncoltatta. Szegény majdnem kiesett a cipőjéből. Zayn Harryn felbátorodva szintén jól megpörgette Sheit. Ha nem tornacipőben lett volna, biztos a padlón kötött volna ki. Niallnak sem kellett több. Megfogta a kezemet és táncoltatni kezdett. Nagyon jól táncolt. Nagyon élveztem. Már egy jó ideje nem volt részem, ilyen jó buliban. Végig táncoltuk az egész estét és csak akkor kaptunk észbe, hogy már talán ideje lenne menni, mikor a klubb már nagy részben kiürült. A srácokkal összenéztünk és a kijárat felé indultunk. Mielőtt kimentünk volna, még megittunk egy-egy vodka narancsot. A csajokkal ez a kedvencünk. Megnéztem a telefonomat és igen meglepődtem.
-Skacok, már hajnali 3 óra van. -jelentettem ki nevetve. A többiek is egy jót derültek.
-Azt hiszem nekem akkor ideje lenne mennem. -mondta Mia és Harryre mosolygott. Ez egy "enyhe" utálás volt arra, hogy Kísérj haza!! Hazza visszamosolygott és intett. Megfordultak, majd Mia háza felé vették az irányt.
-Nekem is mennem kéne. -folytatta Shei. Zaynnek nem kellett utalás. Egyből értett mindent.
-Majd én haza kísérlek. -ajánlotta fel.
-De nem Londonban lakom. -felelte barátnőm, majd a hajába túrt. A hiú srác megrázta a fejét, azzel jelezve, hogy nem gond. Sheila ránk mosolygott, majd ők is elsétáltak. Liam és Louis időközben leléptek, ezért kettesben maradtam Niallal.
-Szerintem nekem is haza kéne mennem. -törtem meg a csendet. Niall rám vigyorgott és elindultunk haza felé. Az úton végig beszélgettünk és rengeteget nevettünk. Körülbelül 20 percig bolyongtunk, mire megtaláltuk a helyes utat. Még további negyedórán keresztül sétáltunk, mire hazaértem. Megálltunk az ajtóba és szorosan átöleltem Niallt.
-Köszönök mindent. Köszönöm ezt a napot és, hogy törődtetek velem. -súgtam a fülébe.
-Nem kell semmit se megköszönnöd. -mosolygott rám. -Remélem máskor is lesz ilyen alkalom, csak akkor újságírók nélkül. -folytatta nevetve. Én is elnevettem magam. Bementem a házba és becsuktam magam mögött az ajtót. Anya nem aludt itthon. Felmentem a szobámba és felvettem a pizsimet. Ezt a napot nem tudom se jónak, se rossznak mondani. Egy biztos, amíg a srácokkal és a lányokkal voltam csodás volt. Még alig ismerem őket, de szeretnék többet is megtudni róluk. Gondoltam. Az álom lassan jött a szememre. A fejembe ismét lejátszódott ez az este és az egész nap. Végül sikerült elaludnom.