Egy fárasztó munkával teli nap után nincs is jobb, mint egy nagy kád forró vízben ázni, kényeztetni a bőröd. Én is így gondoltam. Egészen a fürdőszoba ajtajáig jutottam, mikor rá kellett ébrednem, hogy jelenleg a két unokatesómmal, a húgommal, anyával és a barátjával osztozom egy fürdőn. Lehetetlen, hogy az ember akár csak öt percre is egyedül legyen.A fürdő helyett inkább a szobámba vettem az irányt. Táskám egy nagy lendülettel az ágyam mellé dobtam. Boomer ezt azonnal játéknak hitte, így a szájába vette és büszkén cipelte végig az egész lakáson. Eleinte nem törődtem vele, de mikor rájöttem, hogy azt a táskát mennyi ideig kerestem, a kutya nyomába eredtem.
-Boomer, gyere vissza! Hozd ide! -kiabáltam utána. Minden bizonnyal élvezte eme furcsa játékot.
Ráférne egy kutyaiskola. Nem inkább kihagyjuk. Nincs arra időm, hogy még őt is cipeljem hetente többször is suliba. Épp elég az, hogy minden nap a stúdióban vagyok. Peter átcsapott rabszolgahajcsárrá. Egész álló nap énekeltünk. Azt hiszem, a hangszálaim kezdenek elkopni. Már lassan a nyelés is fájdalmassá válik. Nagyon nem örülök ennek. A hangom nélkül csak egy arc vagyok a tömegből, akire senki sem emlékszik. Hangszalagjaim nélkül csak egy nagyravágyó senki vagyok. London hatalmas. Itt nem túl egyszerű kitűnni a tömegből. Ha valamit el akar itt érni az ember, ahhoz ordítania kell. Különben süket fülekre talál szava. Viszont vigyázni kell, mennyire hallatjuk magunk. Ha túl hangosan kiabálunk, könnyen be is rekedhetünk. A hírnév együtt jár a gyűlölettel, megvetéssel is. Sajnos ezt a kettőt nem túl egyszerű elhatárolni. Sosem tudhatod, ki miért szeret, ha egyáltalán szeret. Bármi megtörténhet. Egy aprócska titok ami kiderül és huss. Ami egykor a lábad előtt hevert, most megpróbál összenyomni. Erről szól az élet. Egyesek átgázolnak rajtad, míg mások mosolyogva felsegítenek. Ez esetben csak annyit tehetsz, imádkozol, hogy az a mosoly valódi legyen. Manapság egyre több mosolyról derül ki, hogy csak egy rossz álca volt. Az emberek csalódást okoznak. Itt van például David. Egyik pillanatban még lehet vele beszélni, a másikban már fenyeget. Mi történt? Egyáltalán minek kellett megtörténnie? És miért velem? Irányítja valaki? Á nem. Túl sok krimit nézek és kezdek becsavaródni tőle úgy látszik. Bármi is legyen az oka ki fogom deríteni. Ha ehhez viszont be kell szállnom a játékba, hát legyen. Állok elébe. Daisyt és anyát már bebiztosítottam. Nekik nem eshet bajuk. Shei és Mia mellett is ott vannak a testőrök. Collin és Jack képes magára vigyázni, ahogy én is. Egy testőrség csak visszafogna. Nem tudnék rendesen kémkedni. Úgy viszont nem túl izgi. Rengeteg infót sikerült szereznem Davidről így már nekem is megvannak az ütőkártyáim, melyeket csak a legvégén, vagy vészhelyzetben vetek be.
Amint visszatértem a földre mély gondolataimból, valamint sikerült megszereznem a táskát, melyet Boomer rágókának nézett, visszasiettem a szobámba és ledőltem az ágyamba. Úgy éreztem semmi erőm nem maradt. Pedig még csak 4 óra.
Te jó ég. Átváltozom egy szobanövénnyé. Négy óra és máris hulla vagyok? Hova lett a régi pörgős énem? Ja megvan. Peter áthajtott rajta egy kamionnal. De azt hiszem, ideje lesz összerakosgatni a darabkákat. A londoni éjszaka már sóvárog utánunk. Bár még nem lőtték fel a pizsamát és nem jöttek elő az éjszaka vad és gazdag démonjai, már most is rimánkodik utánunk a legismertebb szórakozóhelyek valamennyije. Nem lehetek olyan szívtelen, hogy megfosztom ezen örömtől őket. Amúgy is a paparazzók a végén még megunják a szakmájukat.
A szekrényem elé ugrottam, majd szorgosan keresgélni kezdtem. Rendesen belemásztam már a kis akasztós bútordarabba, mikor megcsörrent a telefonom. Röplabdás hagyományként vetődtem. Igaz az ágyamra és nem a parkettára, de a mozdulat megvolt.
-Halló? Lucy Pearl beszél. -szóltam bele nevetgélve amint megláttam a tárcsázó számát.
-Nagyon reméltem, hogy nem valaki más veszi fel helyetted. Szia Kicsim! -romantikus hangon kedveskedett Niall.
-Neked is szia, de ezt most hagyjuk! Inkább mesélj! Milyen New York? -faggatóztam lélegzet visszafojtva.
-Egyszerűen csodálatos, bár egy kicsit hatalmas. London semmi hozzá képest. Az egyetlen dolog van ami miatt nem kap 10 pontot. -titokzatosan elnyújtotta az utolsó szótagot.
-Mégpedig?
-Azért, mert te nem vagy itt. -kisebb hatás szünet után folytatta mondandóját. Ráharaptam az alsó ajkamra. És még, hogy a szőke hercegek nem léteznek.
-London is üres nélküled. Annyira hiányzol. -az ablakomhoz mentem. Megpillantottam Sheilat, hogy éppen bejön hozzánk. Ez fura nem szólt, hogy jön.
-Nem sokára itt az esküvő és arra haza fogok menni. -hallottam, ahogy elmosolyodik.
-Ígéred?
-Ígérem! -vágta rá gyorsan és határozottan. -Sajnálom, de most mennem kell, mert nem sokára kezdődik a próba. -magyarázkodott.
-Persze. Semmi gond. Menj csak. Majd még beszélünk. Szeretlek Szöszi!
-Én is téged Kicsim! Alig várom már, hogy újra megölelhesselek.
-Már én is. -nevettem el magam, majd kinyomtam a telefont.
Bár nem tartott tovább az egész 50 másodpercnél, mégis egy apró dolog képes teljesen feltölteni. Pont erre volt most szükségem. Egy jó kis romantikus beszélgetés Niallal. Az utóbbi időben ez már úgyis kimaradt. Mióta itthon volt egyszer sem beszéltünk. Hívtuk egymást, de olyankor a másik mindig el volt foglalva. Végre tudtunk egymásra időt szakítani. Szuper! Na de most váltsunk fontos témára! Nem mintha ez nem lenne az, de most másra gondolok. Melyik ruhát vegyem fel? A lilásat vagy a kékeset? Komoly dilemma. Na jó, most már tényleg komolynak kell lennem. Szóval, mit keres itt Shei. Pontosabban, miért nem szólt vagy jött fel? talán valamit titkol? Hmmm a titkok nem megengedettek a legjobb barátok között. Azon nyomban ki kell derítenem mi folyik itt! Mióta vagyok én ilyen kíváncsi teremtmény? Ja megvan. Mióta 30 fotós liheg a nap 24 órájában a nyomomban. Igen. Valószínűleg ez válthatta ki belőlem. Bármi is volt kihozta a paparazzo énem.
Halkan lopakodtam végig a folyosón. Mintha egy akciófilmbe szerepeltem volna.
Mázli, hogy nem parkettás a lakásunk. Tuti, hogy most kezdene el nyikorogni. Főleg amilyen mázlista vagyok.
A lécsőhöz érve körbepillantottam. Alaposan szemügyre vettem a területet. Pár percig csak füleltem, hátha meghallok valami neszt. Sikerült is. Halk nevetésre lettem figyelmes. Sheila és Collin összecsengő kacaja volt. Furcsa volt Collin jellegzetes nevetését nem Jackével hallani. Lassan elindultam a lépcsőn lefelé. Még a lélegzetemet is visszafojtottam, mert az túl hangos. Lábaim remegni kezdtek, ahogy közeledett a cél. Amint leértem a falhoz simultam. A hangok a konyhából jöttek. Óvatosan próbáltam odasettenkedni. Benéztem, hogy felmérjem a helyzetet. Bár ne tettem volna. Vannak titkok, amelyek nem véletlenül azok. Shei karjai Collin nyaka köré csavarodtak. A srác óvatosan megpecsételte Shei száját, amit pár hete még Zayn tartott nagy becsben. Hátrálni kezdtem. Továbbra is halkan, de már a sebességgel nem törődve rohantam fel a szobámba.Miért vagyok ilyen feldúlt? Mi volt ez az egész? Sheila megcsalja Zaynt? De miért? Egyáltalán nekem miért nem szólt erről senki? Hova lett az őszinteség? Na jó ez egy kicsit sok kérdés egyszerre. Le kell nyugodnom és higgadtan végig kell gondolnom az egészet.
Egy lapot és egy tollat kaptam a kezembe. Kimásztam az ablakomba. Ott mindig megnyugszok és segít tisztán átlátni a helyzetet.
Akkor összegezzünk! Jelenleg 2 dolgot kell mindenképpen megfejtenem. Első, Shei miért lógott Collin ajkain?! Kettő, David mit akar?! Ha ezt a két dolgot sikerül megfejtenem, felcsapok paparazzónak. Na jó inkább nem. Akkor vissza az eredeti témára. Az első, hogy Sheila ügyét kibogozzam. David tud várni pár napot...remélem. Szóval amiket tudunk: Sheila pár nappal ezelőtt még Zaynnel beszélt, mos viszont már Collinnal smárolt. Nem hiszem, hogy megcsalná. Az nem jellemző rá. Szakítottak volna? Arról miért nem szólt? S nem az a fajta lány, aki egy vállrándítással túl van egy fiún. Nem értem. Mi a franc történhetett kettejük között, hogy ide jutott a kapcsolatuk? Muszáj lesz kiderítenem. Nem nyugszom, míg rá nem jövök az igazságra.
Hirtelen megcsörrent a telefonom. Egy üzenet. Ahogy elolvastam, félig meddig örültem. Egyik felem izgatott lett, míg a másik dühös.
David is feltűnt a színen. Egyszerre két ügy? Akkor ideje lesz kutatnom. Bármi titok eddig a sötétben bujkált, most megtalálom. Sosem lehet tudni, honnan indulnak a szálak és ki a bábmester. Először Sheila, majd David vagy bárki is legyen....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése