A buli

-Alison. -szólaltam meg végül a recepciós szavába vágva. A srác bólintott. A többiekre pillantottam. Mia és Shei szemei elkerekedtek. Ennyit az ártatlan új barátnőjükről. Végre ők is meglátták igazi mivoltát.
-Most mi legyen? -szegezte nekem kérdését Sheila. Vállat vontam.
-Kettőt könnyebbet. -idegesen a hajamba túrtam, majd az ingerült tömeget pásztáztam. Tudtam, hogy Alison valahol itt bujkál. Minden bizonnyal végig akarja nézni, ahogy lejáratom magam a meghívottak előtt. A tervével csak annyi gond van, hogy nem hátrálok meg. Nem fogok behódolni. Ahhoz túl makacs és önfejű vagyok.
Minden szó nélkül kiviharzottam a hotel ajtaján.
-Sziasztok! Örülök, hogy eljöttetek. A bulit mégsem itt tartjuk, mert Jack és Collin rájött, hogy itt valami készül és ha meg akarjuk tartani a meglepetésbuli ötletet, egy új helyszínt kell találnunk. -a tömegben megpillantottam Alison szőke fürtjeit. Arca ideges volt. Rögtön telefonálásba kezdett. -15 percünk van és megjönnek. -folytattam, mire a tömeg egy emberként mordult fel. Nem támogatták az ötletet. Dilisnek tartottak, mert szerintük ez teljességgel lehetetlen. Egyszer csak Alison jéghideg karja rántott odébb.
-Mit akarsz? -förmedtem rá. Elmosolyodott.
-Segítség kell, nem igaz? -telefonjával kezében hadonászni kezdett. Kellette magát, amitől legszívesebben behúztam volna neki, de nem tettem. Miért? Magam sem tudtam.
-Majd megoldom magam. -vágtam rá határozottan, bár tudtam ez hazugság.
-Tényleg? Niallék is ott lesznek. -folytatta.
-Hol ebben a csapda? -karjaimat keresztbe fontam.
-Nincs csapda. -felelte.
-Persze én meg egy egyszarvút tartok a pincében. Nekem ezt nem adod be. Niall talán elhiszi, de bocs én kinőttem a naiv korszakomból.
-Nem nevezném csapdának, csak egy alku. -mondta, majd elnevette magát.
-Kezd agygörcsöm lenni a sok alkudtól. -felvontam szemöldököm.
-Kell a hely vagy sem? -hangja komor, mégis fenyegető volt. Bólintottam. -Akkor meg is egyeztünk. Elkerülöd Niallt és akkor én sem hozom napvilágra Miamit. -tette hozzá.
-Szóval fogjam be a számat és cserébe te is ezt teszed? -visszakérdeztem, mire kacagva bólintott. -Rendben, de ha időközben változtatni fogsz, kitekerem a nyakad ott mindenki előtt. -ujjamat fenyegetően a képébe toltam.
-Áll az alku, barátnőm. -jegyezte meg, majd sarkon fordult és elsétált. Követtem. A kígyózó sor előtt állt meg végül. -Emberek, megvan az új helyszín. A limuzinok nemsokára ideérnek, addig mindenki várjon türelemmel. -harsogta Alison.
-Mindvégig így tervezted, nincs igazam? -szólaltam meg háta mögül.
-Mint ahogy már mondtam, ez itt az én városom és utálok veszíteni. -válaszolta, és beszállt az első leparkoló limuzinba.
Jeremy, Mia és Shei értetlenül rohantak felém.
-Mi volt ez az egész? -törte meg végül a csendet J.
-Ez most nem rólam szól, hanem a srácokról. -feleltem halkan.
Mindannyian beszálltunk egy éppen akkor parkoló kocsiba és a helyszínre siettünk. Első látásra feltűnt, hogy Alisonnak gőze sincs a fiúk ízléséről. Ide vagy be sem jönnének, vagy fejvesztve futnának el. Játszottam el a gondolattal.
Alig pár perccel az érkezésünk után megjelent Alison Niall oldalán. A szöszi inkább kiegészítő volt mintsem partner. Alaposan végigmért minket, majd félve szólalt meg.
-Örülök, hogy eljöttetek. -bár többes számot használt, mégis szavait nekem intézte. Ezt Jeremy is kiszúrta. Szorosan átkarolt, így jelezve felségterületét. Úgy éreztem magam, mint egy rongybaba, akin éppen két 5 éves veszekszik. Muszáj volt egy kicsit egyedül lennem. Kifutottam az utcára, majd a bejárat egyik lépcsőjére ültem. Gondolataimba merültem.

Azon filóztam, vajon Alison tényleg annyira szemét, mint elsőnek gondoltam, vagy egy kedves lány. A választ hamar megtaláltam: egy kígyó. Bármit tesz, azzal mindig alám ás és ezen nem tudtam túllépni. Niallt is próbálja ellenem hangolni, bár nem igen jött neki össze.
 Hirtelen egy kéz fogta meg a vállam. Felpillantottam. Jeremyre számítottam, de másvalaki kék szemei néztek vissza rám.
-Vissza kéne menned. Alison dühös lesz, ha meglát itt velem. -közöltem, majd ismét az utat kezdtem bámulni. Hiába mondtam, leült mellém.
-Jól vagy? -aggódva tekintett rajtam végig. Megráztam fejem.
-Megbízol bennem? -szegeztem neki kérdésem hirtelen. Bólintott.
-Persze, de miért? -tanácstalanul pislogott.
-És Alisonban? -közönyös hangon folytattam a faggatózást.
-Igen, azt hiszem. -felelte már bizonytalanabbul. -Elmondanád végre, mi a bajod?
-Az, hogy a bulit, amit a fiúknak rendeztem, valaki tönkre vágta. Ez a valaki pedig nem más, mint a szőke cicababa barátnőd. -vágtam hozzá ingerülten.
-Az lehetetlen. Alison sosem tenne ilyet. Ő...-ellenkezett, de szavába vágtam.
-Kedves és megértő lány, igaz? -felhúztam szemöldököm. A szöszi bólintott. -Ennyire bízol bennem, mi?
-Lucy, ne kérd, hogy válasszak kettőtök közül! -Niall idegesen felpattant.
-Nem én kérlek, hanem Alison. Muszáj választanod. -én is felálltam és mélyen a szemébe néztem.
-Te sem vagy más, mint Alison. -vágta fejemhez.
Szavai úgy hatottak rám, mintha ezernyi tőrt szúrtak volna a szívembe.
-Ha nem vagyok más, miért dobtál el érte? -kérdeztem, majd elsétáltam mellette és visszamentem a bulizók közé.
-Lucy, várj! -kiabált utánam, de nem törődtem vele. A táncolók közé akartam minél hamarabb kerülni, hogy a hangos zene elnyomja cikázó gondolataimat.
 Nem vagyok más, mint Alison? Talán igaza van. Elvégre hasonlítunk. Ő is lány. Ezen kívül miben is egyezünk? Én nem gázolok át másokon a saját célom érdekében, ja és nem is szoktam idegeneket csak úgy zsarolgatni. Valahogy az emberek életének megkeserítése nem tartozik a hobbijaim közé.

 A táncparketten Jeremy ragadott magához. Csak pár percig élvezhettük egymás közelségét, ugyanis megjöttek az ünnepeltek. Mindenki azonnal odarohant. Alig tudtunk átverekedni a már kissé részeg társaságon, hogy a fiúk közelébe kerüljünk. Időközben megjelent Hazz és Zay kezükben a hatalmas tortával, amit mi rendeltünk. Szerencsére legalább ez megmaradt az eredeti buliról. Ám alig, hogy ezt felismertem, a részeg tömeg megrohamozta az édes finomságot. Mindenki magáénak követelte részét. Ebből kifolyólag a két ünnepelt már csak a maradékot kapta meg. Valamilyen véletlen során Alisonnak pont volt kéznél egy tortája, így azt kapták meg. Eleinte ellenőrizni akartam, hogy nincs e esetleg elrejtve benne szög vagy patkányméreg, de ezt  hamar elvetettem. Elvégre Niallt csak nem nyírná ki.
A buli egész jól telt, legalábbis a fiúk nagyon élvezték. Én már kevésbé, így 1 óra tájékán mindenkivel elhitettem, hogy rosszul vagyok, így elindultam hazafelé. Jeremy el akart kísérni, de meggyőztem, hogy rá itt van szükség és hogy egyedül is haza tudok menni. Nagy nehezen ez sikerült is. Végül egyedül hagytam el a helyet. Alig sétáltam pár percet, mikor valaki a nevemet kezdte kiabálni. Először azt hittem, rosszul hallom, de ahogy a hang egyre közelebbről, egyre hangosabban érkezett, rájöttem, nem képzelődök. Kíváncsian hátrapillantottam. Szemeim elkerekedtek, pupilláim kitágultak. Lábaim automatikusan gyorsabban kezdtek járni. Szaporán kapkodtam levegő után.
 Csak nem...