Boldog szülinapot

 A tökéletes buli megszervezése, valamint Alison távol tartása minden időmet és energiámat felélte. Az éjszakáimat is rááldoztam. Mikor végre lecsuktam szemeimet, csak forgolódtam az ágyban. Rémálmok gyötörtek. Hajnalban mindig felriadtam kiizzadva, hulla fáradtan. Úgy éreztem magam, mint aki lefutotta a maratont, vagy mint aki egy bokszmeccsen harcolt. Így inkább folytattam a munkát, vagy dalírásba fogtam.
Ahogy elérkezett a várva várt nap, egész este nem aludtam. Izgultam, idegeskedtem. Az agyam állandóan Alison kis tervén pörgött.
 Vajon mit tervezhet? Miket fog elkövetni, hogy tönkretegyen? Szemmel láthatóan csak engem akar kicsinálni. Jacket és Collint is csak belerángattuk, belerángattam. Nem hagyhatom, hogy elrontsa a partyt.
Amint megjelentek az első napsugarak, kiugrottam az ágyamból és azonnal a reggeli készítésébe kezdtem.

Szalonnát és tojást sütöttem. Amint az illatok felszálltak az emeletre, a két srác nyálukat csorgatva rohanták le az ebédlőt. Nevetve a kezükbe nyomtam a tál frissen elkészült reggelit. Ahogy végignéztek rajta, hangos röhögésben törtek ki.
-Tetszik? -félve kérdeztem. Jack már időközben a felét a szájába tömte.
-Igen és nagyon finom! -felelte tele szájjal.
Collin is nekilátott, bár ő nem olyan mohón. Szépen finoman evett, alaposan megrágva és kiélvezve minden egyes falatot. Jack viszont zabagép malacként azon nyomban a képébe tömte az egészet. Úgy nézett ki, mint egy hörcsög. Nagyon vicces volt. A tányéra gyorsan kiürült. Adni akartam neki még egy kicsit, de ő inkább a vadászatot részesítette előnyben. A villájával óvatosan, lassan cserkészte be Collin tányérján gyámoltalanul pihenő bacon darabkákat.
-Jack! -szóltam oda. De ő csak lepisszegett.
-Még elijeszted. -mutogatott össze-vissza.
 Egyértelmű. A bacon majd fejvesztve fog futkosni a házban, miközben Jack egy villával próbálja majd leteríteni. Nem is értem, mit képzeltem. Egy vérbeli vadásszal van dolgom. Én, mint gyámoltalan, tápos lány, ezt nem érthetem. Ez a férfiak feladata. Várjunk csak! Férfiak? Hol? Merre? Jack nem tartozik eme kategóriába, legfeljebb kisfiúnak nevezhető. Legalábbis ha az agyi szintet is figyelembe vesszük. Na jó, nem leszek ennyire gonosz, elvégre ma van a szülinapja.
Hangos csattanás rázott vissza a valóság őrületébe. Jack kezében a villájával, miről az elejtett bacon lógott, futkosott a szobában, miközben Collin ingerülten üldözte.
 Nagy az isten állatkertje, de alacsony a kerítése. Nem tudom, ki mondta ezt, de annyi biztos, hogy egy zseni volt. Legalábbis az én világomra,családomra nagyon jellemző.
A konyhába sétáltam, ahol nekiláttam egy újabb adag bacon megsütésének. Az ételt a pultra tettem, de már nem találtam. Körbenéztem. A hűtőt is végigkutattam. Végül az asztal alatt megpillantottam a bűnöst. Boomer éppen reggelizett. Az egész csomagot lehalászta a konyhapultról, majd kisajátította, így megfosztva Jacket a további vadászélményektől.
 Szegény. Vajon hogy fogja ezt túlélni?
A srácok még vagy 10 percig folytatták a macska-egér játékot, majd kimerülten a kanapába dőltek. Természetesen rám. Elvégre útban voltam és én kényelmesebbnek bizonyultam, mint egy párna. Komolyan. Nem értem, mit vártam.
Miután nagy nehezen kikászálódtam a srácok alól, gyorsan felöltöztem majd utamnak indultam. Útközben Jeremy, Mia majd Shei csatlakozott hozzám. Elmentünk a helyszínt meglátogatni. A többiek előrementek, én pedig még egy kicsit kint maradtam, mert egy régi ismerősöm jött szembe velem. Gyorsan lerendeztünk a dolgokat. Elmesélte, mi történt vele, majd én is egy rögtönzött önéletrajzot daráltam el. Mikor már a fotósok is legyeskedni kezdtek, beslisszoltam a hotelbe. Az ajtóban egy nem várt személy villogó fogsora égette szemeimet.
-Mit csinálsz itt? -kérdeztem a szőke joghallgatótól. Választ nem kaptam, csak egy halk kacajt intézett felém, és tovább ment. Értetlenül mentem oda rám váró barátaimhoz. -Hát ez? -mutattam az éppen távozó Alisonra. Mi vállat vont.
-Bármit is akart, a lényeg, hogy már elment. -felelte Jeremy nevetve. Elmosolyodtam.
 Igaza van. Bármit is akar, ellenem már nem tehet semmit. A buli tökéletes lesz, akár tetszik neki akár nem. Ha keresztbe akar nekem tenni, ideje lesz összekapnia magát, mert egyenlőre előnyben vagyok. És nem szeretek veszíteni. Sőt, nem is fogok. Ebben biztos vagyok.
Még egyszer utoljára megnéztük a helyet. Dekorációt szerencsére nem kellett vinnünk, mivel a hely nagyon fullos. Minden volt. Így csak az italokat, illetve az ételeket kellett összeszednünk. Viszonylag gyorsan ment. Szerencsénk volt, ugyanis a nem találkoztunk a srácokkal. Ami nagy szó, ugyanis Collin és Sheila szinte elválaszthatatlanok egymástól. A nap 24 órájában együtt vannak. Oké, aludni nem aludnak együtt, legalábbis nem mindig, de ezt leszámítva folyton együtt vannak. Igazán cukik.

A tortát is sikerült megszereznünk. Kicsit macerás volt, de végül sikerült úgy eljuttatni a hotelbe, hogy ne ejtsük le. Vicces volt. Ketten szerencsétlenkedtünk ezen az egy hatalmas tortán Jeremyvel. Shei és Mia a további két tortát hozták. Mivel sok a meghívott, több torta is kellett, de a Jack Daniel's-es a legnagyobb. Ez volt a főtorta. Másfél óra alatt tettük meg az előzőleg 45 perces utat.
 Lehet közelebbi cukrászdát kellett volna keresnünk. A derekam is hasogat már.
Mindannyian megkönnyebbülten elsóhajtottunk, mikor végre a hűtőbe tettük őket. Amint megszabadultunk az édes finomságoktól, mindenki útnak indult hazafelé. Úton hazafelé. Nem túl meglepő módon Jeremy is velem tartott. Jó páran megbámultak bennünket. Hiába teltek el napok, hetek a Niallal történtek óta, az emberek még mindig csodálkozva meredtek ránk. Néhányan megállítottak közös fotót, autogramot követelve. Gyorsan teljesítettem eme kéréseket, majd folytattuk az untunkat. Az ajtóhoz érve gyors, de érzelmes búcsút vettünk egymástól. Mielőtt a házba léphettem volna, J még egyszer visszarántott, és megcsókolt. Magamhoz karoltam. Ahogy elváltak ajkaink, elléptem és végül eltűntem az ajtó mögött.
Azonnal belefogtam a készülődésbe. Lefürödtem, hajat mostam, kisminkeltem magam.  Az órák csak úgy röpködtek. Mire észbe kaptam, már indulhattam is tovább. Egy kis koktélruhában mentem a helyszínre. Természetesen Jeremy is elkísért, így Jack és Collin azt hitte, hogy randim lesz.
A hotel előtt már kígyózó sor állt. Értetlenül tekintettem végig az emberek ingerült arcán. Mindenki kezében ott lapult a meghívó, mely által könnyedén bejuthattak a helyszínre.
 Alig egy fél óra múlva ide fognak érni a srácok. Futott át rajtam a felismerés.
Jeremyvel befutottunk az információs pulthoz, ahol azonnal kérdésekkel rohantam le a recepcióst.
-Miért nem jöhetnek be a vendégek? -mutattam az ajtóban tömörülő emberseregre. -Úgy egyeztünk meg, hogy mindenki bejöhet, aki rendelkezik meghívóval.
-Sajnálom, de a foglalást törölték. Nem segíthetek. -közölte lesajnáló hangon.
-Tessék? Törölték? Mégis ki? -hangom vagy 5 oktávval feljebb ugrott.
-Egy bizonyos...-kezdett bele, de akkor már pontosan tudtam, ki a tettes.
   Sok mindent kinéztem belőle, de azért ezt nem. Mégis, hogy jön ehhez? Eddig visszafogtam magam a háborúnkban, de jobb ha ő is beköti az övét. Én is beindítom a motorokat...