Minden kiderül

Reggel mikor kinyitottam szemeimet, Jack még mindig ott aludt mellettem. Nem volt szívem felkelteni azok után, hogy itt maradt velem, pedig a ruháján látszott, hogy éppen buliba készült. Mégis inkább megvigasztalt, mintsem elment volna csajozni. Ami valljuk be, a kedvenc elfoglaltsága, a doboláson kívül. Minden percben veri a dobot, ha nem egy újabb lányt fűz éppen. Most viszont ott feküdt mellettem.
Halkan kiosontam a szobából, hogy reggelit hozzak neki, de ekkor valaki megérintette a vállam. Ijedtemben a hangom vagy 5 oktávval felugrott és én is vagy 3 métert arrább ugrottam.
-Nyugi Lucy, csak én vagyok az. -nevette el magát Jack.
-Azt hittem, hogy még alszol. -keresztbe fontam karjaimat. -Vittem volna neked reggelit.
-Köszi, de sajnos most kihagyom a családi reggelizgetést. Sietnem kell dolgozni. -húzta száját, majd felsóhajtott. -Lucy, mondd el a lányoknak a történteket, mert kínosabb helyzetbe is keveredhetsz, ha titkolózol. -tette hozzá. A szobájába sétált, majd bezárta maga mögött az ajtót.
Felsóhajtottam és lementem a konyhába. Lent meglepő látvány fogadott. Sheila Collin ölében ült úgy ettek, Mia pedig Hazz ölelését élvezhette. Daisy a kanapén csücsült, kezében egy tál müzlivel. Anya és Tim pedig éppen készültek elsunnyogni. Boomer természetesen szorgosan kutatott a lepotyogott maradékok után. Úgy éreztem magam, mint aki átaludt egy pár fejezetet. Zavartan a hajamba túrtam.
-Jó reggelt...-intettem. -Azt hiszem. -tettem hozzá. -Lemaradtam valamiről? Nektek nem koncertetek lesz ma este? -értetlenül néztem Hazzre, valamint az éppen a wc-t elhagyó Zaynre.
 Na jó, semmit sem értek. Shei és Zayn szakítottak, valamint most Collinnal jár, de akkor mit keres itt Zayn? Ilyen jóban lennének? Ez már több, mint fura. Ráadásul, miért itt reggelizik mindenki? Nem mintha baj lenne, de nem vagyok hozzászokva a tömegnyomorhoz. Jó lenne, ha valaki felvilágosítana, mert jelenleg minden zavaros.
Zayn lépett oda elém széles vigyorral arcán.
-Jól tudod, este koncertünk lesz és erről akartunk veled beszélni. Van valami programod mára? -megráztam fejem válaszként. -Akkor örülnénk, ha te is eljönnél a koncertre. Mit szólsz hozzá? A többiek benne vannak. Már csak a te válaszodra várunk. -a többiekre pillantott. Mindenki bólogatott, még Daisy is.
-Szívesen elmegyek. -arcomra egy halvány mosolyt erőltettem.
Bár nem örültem ennek az egésznek, a csajok miatt belementem. Amúgy sem akarok egyedül maradni, míg a többiek buliznak. Az egyetlen gond csak az, hogy Niall is ott lesz és őt ismerve, valószínűleg Alison is. Hiába, ettől a névtől a hideg futkos a hátamon. Ez elég furcsa. Nem szoktam így viszonyulni az emberekhez. Valahogy ez a lány a legrosszabb rémálmaimat testesíti meg. Akárhányszor próbálom leküzdeni, újult erővel tér vissza. Mindegy. Bele kell törődnöm, hogy a szöszi szereti. Ha pedig ő boldog, nekem is annak kell lennem. Támogatnom kell. Ez egy barát dolga.
-Lányok, beszélhetnénk? Mia és Shei tekintetét kerestem, de mind a kettejüket lefoglalta valami más. Vagyis valaki más. Ezért hagytam az egészet.
*Este*
Már sötétedett, mikor csengettek. Mire leértem, Collin már kinyitotta. Shei ugrott örömmel nyakába. Ahogy ott ölelgették egymást, önkéntelenül is mosolyt csaltak arcomra.
 Remélem az ő szerelmük hosszabb életű lesz, mint az enyém. Mind a ketten megérdemlik. Kiskorom óta ismerem mind a kettőt, így pontosan tudom, milyenek. Tökéletesek együtt. Ritka, hogy ilyet mondok, de jó, hogy Shei és Zayn szakítottak.
Beültünk a kocsiba és meg sem álltunk az arénáig. Bár a hátsó bejáraton beengedtek minket, de még így is negyed órát kellett várnunk, hogy bejussunk. A főbejáratnál sátrak és kígyózó sorok fogadták az arra tévedőket. Néhányan már napokkal ezelőtt letelepedtek, hogy be tudjanak menni és elfoglalhassák a legjobb helyeket. Kitartó rajongók az fix. Kicsit bűntudatom lett tudván, hogy nekem csak 15 percbe került a bemenetel ők meg már 36-48 órája itt várnak úgy, hogy panasz nem hagyja el ajkukat. Hihetetlen.
Amint beléptünk a srácok már fogadtak is minket. Gyorsan körbevezettek minket, megmutatták a színpadot. Megtiltották nekünk hogy elhagyjuk, míg nem éneklünk velük legalább egy dalt. Belementünk. A Summer love-ra esett a választás. Mindig is szerettem ezt a számot, de mióta szétmentünk Niallal még közelebb került hozzám. Mintha a szívemből szólna. Míg énekeltünk, végig kerültem a szöszi tekintetét. Nem bírtam a szemébe nézni. A sorok között egy lányt pillantottam meg. Alison. Ez ugrott be egyből. Biztos voltam, hogy ő az, mert más nem jöhetett be ide. Nem vártam meg a dal végét, lefutottam és visszamentem a backstagebe. Egy kis magányra volt szükségem.
 Mit keresek én itt? Meghívtak, de minek? Nem tudják, hogy vége? Csak még nagyobb sebet akarnak a szívemre? Nem volt még elég a könnycseppekből? Meg kell nyugodnom. A hiszti itt most nem segít.
Felkeltem és megpróbáltam visszamenni, de a biztonságiak a helyemre vezettek. A pár percnyi agyalgatás igazából több mint egy órán át tartott. A rajongók időközben bejutottak és elfoglalták helyüket. Persze a színpadhoz közeli helyeket nekünk tartották fent. Pár lány azonnal kihasználta az alkalmat és közös fotókat kértek. A csajokkal örömmel teljesítettük a kérésüket.
Amikor a srácok kiléptek a színpadra, a rajongók szó szerint extázisba estek. Kicsit félelmetes volt, de a maga módján mégis lenyűgöző. Hazza még egyszer utoljára a koncert előtt odafutott Miahoz és megcsókolta. A kivetítők őket mutatták, majd minket és végül Alisont. Mikor az ő arca jelent meg, a közönségből vegyes érzelmek törtek felszínre. Egyesek éljeneztek, míg mások fújoltak.
A koncert a szokásos, bolond módon telt. A fiúk ismét vad versengésbe fogtak a közepe tájékán. Mindenki nevetett, énekelt, táncolt. A lassú számoknál a lengő kezek egységes tengert alkottak, amibe mi is csatlakoztunk. Nagyszerű és felszabadító érzés volt tagja lenni ennek a különleges családnak. Nem csak egyszerű rajongásról van szó, hanem összetartásról. Egy láthatatlan cérnáról ami összefon mindenkit. Az emberek beszélgetni kezdtek, így a végére már mindenki ismerte a körülötte állókat. Barátságok születtek. Mi is megismerkedtünk egy lánnyal, Eleanorral. nagyon kedves volt. Rengeteget viccelődtünk vele és ő is velünk. Mindenkivel képes voltam eszmecserébe bonyolódni, kivétel Alisonnal. Nem vitt rá a lélek. Valahányszor próbáltam megszólalni, hang nem jött ki a torkomon. Mikor már épp képes lettem volna eljutni a köszönésig, váratlan bejelentés rázta meg az egész arénát.
-Sziasztok! Kérlek, egy pillanatra figyeljetek! -Niall hangja visszhangzott. -Szeretnék bejelenteni valamit. -folytatta titokzatosan.
 Bejelenteni? Ugyan mit? Pont egy koncert kellős közepén? Mi lehet olyan fontos, hogy nem várhat? Twitteren is elég gyorsan terjed az infó. Ott egyszerűbb lenne.

-Szeretnék bemutatni nektek egy különleges személyt, aki nagyon fontos a számomra. -felénk fordult. A kezét nyújtotta. Először azt hittem, nekem. -Alison, kérlek gyere fel a színpadra. -vigyorgott a mellettem pöffeszkedő libára. Felhúzta a színpadra. Kellett neki 20 centis platform magassarkút felvennie, gondoltam magamban. -Bizonyára mindannyian emlékeztek még Alisonra. Nos, újra együtt vagyunk. -a színpad közepén elcsattant a csók.
 A kivetítők pár másodpercig közvetítették az eseményt, majd érdekesebb téma után kutatva az én arcomon állapodtak meg. Pupilláim kitágultak, lábaim remegni kezdtek. Kezem a szám elé kapva csak álltam mint egy fatönk. Mozdulni sem bírtam, ahogy mondani sem. Tudtam, gyorsan kell cselekednem. Ha nem teszek valamit, az emberek ki fognak akadni. Bármennyire is fáj, végül elvettem kezem a szám elől és az arcomra erőltettem egy mosolyt. Őszintének nem volt őszinte, de épp elég volt, hogy lecsitítsam a kedélyeket. Tapsolni és éljenezni kezdtem, így leplezve valódi érzéseimet. A kivetítő ismét az örömpárra figyelt. A tombolás és ünneplés alatt óvatosan kisurrantam. A várakozóba mentem. A földre rogytam. Olyan voltam, mint akin átment egy úthenger. Minden reményem egy szempillantás alatt szertefoszlott. Engem sosem mutatott be így, sőt egyszer sem invitált koncertre. Megalázva és meggyalázva éreztem magam.
 Legalább szólhatott volna, ha ilyenre készül. Nem jöttem volna el.
A rám nehezedő csendet egy magassarkú kopogása törte meg. Felpillantottam. Mia rohant felém nem sokkal mögötte jött Shei, Hazz és Zayn. Pont előttem álltak meg.
-Tudtál erről? -aggodalom tükröződött Mia szemébe.
-Tudtam, hogy Alisonnal van, de arról nem, hogy mire készül. -válaszoltam, majd az ajkamba haraptam. Mia mellém rogyott és szorosan átkarolt.
-Lucy, ha tudtuk volna...-kezdte Zayn, de szavába vágtam.
-Nem a ti hibátok. Jól vagyok, csak meglepődtem. -biztató mosolyt küldtem a felettem tornyosuló srácnak. -Menjetek vissza, majd megyek én is! -ellentmondást nem tűrve biccentettem a színpad felé. Bólintottak, majd visszafutottak.
-Mesélj el mindent! -Shei is leült mellém. Biccentettem, majd felsóhajtottam és belekezdtem...