Jeremyvel viszont nem jutottunk az egyről a kettőre. Próbáltunk úgy tenni mind a ketten, mintha semmi sem történt volna. De ez nekem nem igen ment. Az agyam tudta, hogy nem tehetek semmit, de ezt a szívem egyszerűen nem akarta felfogni. Túlságosan is kötődök, ragaszkodok az emberekhez. Talán igaza van Jeremynek. Talán hiba volt. Talán csak egy kétségbeesett próbálkozás. Ki tudja? De legyen bármi is, nem tudok csak úgy egyik pillanatról a másikra tovább állni. Akárhányszor próbálom elfeledni az étteremben történteket, belém hasít a felismerés, miszerint nem csak egy egyszerű barátnak tartom. Mégis, az elmúlt napokban csak ültem a szobámban és agyaltam. Tenni nem tettem semmit. Féltem. Megrémisztett a gondolat, hogy J csak segíteni akart nekem visszavágni Niallnak. Teljesen összegabalyodtak gondolataim, akárhányszor csak ezen töprengtem.
Alison mindezek közben taktikát változtatott. Nem megfenyegetni akar, hanem a közelembe férkőzni. Folyamatosan a titkaim után szimatolt. A többieket könnyűszerrel átvágta, mivel nem tartottam élménybeszámolót, de mióta megtudtam, hogy köze van a zaklatómhoz, megtartom a három lépés távolságot. Jobb óvatosnak lenni, gondoltam. Mindenkit levett a lábáról bájos műmosolyával és wikipédiás tájékozottságával. A mobil internet nagyon hasznos dolog, főleg ha egyáltalán nem konyít az ember a zeneiparhoz. Pár kattintás és már dőlnek is az információk. Akárhányszor megpillantottam, az ebédem megpróbált napvilágra törni. Hiába próbáltam jó fej vagy kedves lenni vele, nem tudtam. Főleg azok után nem, hogy pontosan tudtam, kihasználja csak Niallt. A büszkeségem nem engedte.
Mikor megjelent, rendszerint nekem rejtélyes családi kötelezettségeim támadtak. Az első alkalmaknál még ezt úgy-ahogy elhitték, de most már képtelenség bemagyarázni ezt nekik. Kötelezően részt kellett vennem a csajos programokon. Épp ahogy ma is.
Király. Máshoz sincs kedvem, minthogy egy libával töltsem az egész estém és végignézzem, ahogy a paparazzóknak pózol. Mindegy. Megígértem Mianak és Sheinek, hogy megyek, így nem vonhatom vissza. Ha minden jól megy, akkor egy Jack nevő véletlen folytán, Jeremy is ott lesz a buliban. Talán ott könnyebb lesz rájönni az érzéseink igazi valójára.
Jack hangos csörtetése rázott fel merengésemből.
-Itt van Mia, Shei és egy harmadik lány is. -leült mellém az ágyra. -Ő Alison?
-Igen. -válaszoltam komor hangon.
-Mit keres ő itt? -kérdezte felháborodottan. Felsóhajtottam.
-Őszintén? Megpróbál tönkretenni a barátnőimen keresztül. -fakadt ki belőlem. -Mindegy. A lányok miatt elmegyek. Jó barátnőnek kell lennem. -halványan elmosolyodtam, majd felkeltem. -Így jó leszek?
-Tökéletes. Jeremy el fog ájulni. -jegyezte meg, majd megpörgetett.
Nevetve futottunk le a lépcsőn. A nappaliban megpillantottam barátnőimet és Alisont. Úgy nézett ki, mint aki belefejelt egy sminkasztalba. A mértékletesség láthatóan nem az erőssége. Az alapozó olyan vastagon állt az arcán, hogy még a világűrből is ki lehet szúrni. Rémes. Erőt vettem magamon és sikerült megállnom, hogy ne szóljak be neki. Ami tegyük hozzá, nem a legegyszerűbb dolog volt.
Ahogy elhagytuk a házat, Alison szófosás kort kapott és egy másodpercre sem volt képes befogni. Komolyan. Még levegőt sem vett. Hihetetlen volt. Folyamatosan arról áradozott, hogy beutazta már a fél világot, meg, hogy mennyi modellügynökség kérte már fel, de mindet visszautasította az egyetem miatt. Modell és még sminkelni sem tud, futott végig rajtam a felismerés.
Amint megérkeztünk, beviharzottam a helyre, hogy legalább a hangos zenétől ne halljam Alison nyávogó hangját. De nem élvezhettem sokáig. Bármerre mentem, megtalált. Mintha egy kopó lenne. Próbáltam beleolvadni a táncolók hullámzó tömegébe, de nem bizonyultam elég jónak a bújócskában.
Miért nem képes leszállni rólam? Millióan bámulják és támadják le. Miért pont velem akar lenni? Jó ez hülye kérdés. A választ már úgyis tudom. Nem véletlen.
Miután belefáradtam a két órán át tartó bújócskába, a pultnál kötöttem ki a kezemben egy vodkanaranccsal. Tökéletes párost alkottunk. Természetesen itt sem úszhattam meg az új barátnőm látogatását. Leült mellém és egy kör felest rendelt. Elém tolta. Értetlenül pillantottam szemeibe.
-Elmondanád végre, hogy mit akarsz? -förmedtem rá, mikor felhajtotta.
-Csak barátkozni jöttem. -felelte ártatlanul. Elnevettem magam.
-Ennyire azért ne nézz hülyének! A választ. Most! -közelebb mentem hozzá.
-Kezdesz bekattanni. -jegyezte meg, majd megitta az én felesemet is.
-Talán igazad van, de nem nagyon érdekel. Csak tudni akarom, hogy mit keresel az életemben.
-Tényleg kíváncsi vagy? -a hajába túrt.
-Bármilyen meglepő, igen. -vágtam vissza flegmán.
Alison megragadta a kezem és a tetőre vezető lépcső felé kezdett cibálni. Kirántottam szorításából kezem és úgy követtem.
Mégis mit akarhat odafenn? Lelök a tetőről? Azért annyira csak nem elvetemült. Ugye? Belőle bármit kinézek.
Mikor felértünk a hideg szél kacéran végigsimította arcomat.
-Miért hoztál ide? -törtem meg az éjszakai csendet.
-Mert itt nem halk minket senki. -szólt vissza, majd közelebb jött.
-Szóval, végre megkapom a válaszomat? Mit keresel a közelemben és tudod ki zaklat? -szegeztem neki azonnal kérdéseimet.
Alison válasza csak egy nevetés volt. Hosszas percekig hallgattam, ahogy az éjszaka zajait próbálta felülmúlni kacajával.
És még rám mondja, hogy megkattantam. Nézett mostanság tükörbe? Bár lehet, hogy egy dilidoki hasznosabb lenne, mint egy tükör. Tuti, hogy nincs ki mind a négy kereke. Zakkant ez biztos. Egyre kíváncsibb vagyok az okokra. Vajon mi vezéreli ezt a csajt?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése