Interjú

Épp a Gregtől érkezett leveleket szorongattam, mikor Mia rontott be a szobámba. Ijedten dugtam be a leveleket a párnám alá.
-Lucy, kérlek siess! Ha nem indulunk el öt percen belül, lemaradunk az interjúról. -hadarta el Mia aggódva.
-Mondtam már, menjetek nélkülem! -felsóhajtottam. -Nem hiszem, hogy túl jó ötlet elmennem egy olyan interjúra, ahol a srácok vannak a központban, pláne azok után, hogy Niallal nem éppen barátságosan váltunk el egymástól.
Mia letelepedett mellém. Egyik kezemet kezébe vette.
-Lucy, figyelj ide! Nem érdekel, hogy az a szőke, ír paraszt miket mondott neked. Velem jössz és kész. Nem foglak egyedül itt hagyni a szállodában hogy aztán egész nap nutellán és depressziós filmeken élj! A-a! Azt nem fogom hagyni! -felrántott az ágyról. -Szóval, ideje lenne nekilátnod a készülődésnek, mert ez a cucc, már megbocsáss, de eléggé elnyűtt. -tette hozzá egy grimasszal arcán, majd betolt a fürdőbe és beadott pár ruhát, amit ő válogatott össze.
A koncertek alatt megtanultam pár másodperc alatt teljesen elkészülni. Peter még egy külön oktatót is beszerzett nekünk, aki elmondta, hogyan lehet a leggyorsabban levetkőzni. Hát igen! Akkoriban mindannyian átértelmeztük a leckét egy kicsit, de nem tagadom, hasznos volt.

-Amúgy nem akartam depressziós filmeket nézni, csak Vámpírnaplókat. Ian félmeztelen teste és igéző kék szemei minden bajra megoldást nyújtanak. -jegyeztem meg, miközben kijöttem a fürdőből. Mia büszke mosollyal nyugtázta teljesítményemet.
-Nem is tudom, kitől tanultad a Salvatore vámpírok iránti szeretetedet? -belém karolt és levezetett a szálloda előcsarnokába, ahol már egy szép kis csapat várt minket.
Ott volt természetesen Harry, aki azonnal elragadta mellőlem a barátnőmet és pörgetve megcsókolta. Akaratlanul is elmosolyodtam attól, hogy rájuk néztem.
Ők egy olyan párost alkotnak, akik ugyan tépik egymást, mégis tökéletesek együtt és senki mással nem lehetnek igazán boldogok. Azzal, hogy folyton szívatják egymást, hogy mindig egymásnak esnek, persze nem bántják a másikat, a kapcsolatuk még inkább felforrósodik. Sosem unatkoznak a másik mellett. Hihetetlen páros. 
Tekintetem Sheilara és Collinra vándorolt. Ők éppen meghitten ölelkeztek és beszélgettek.
Egy másik pár, ami az égben kötettett. Ugyan először furcsának találtam azt, hogy az unokatesóm és a legjobb barátnőm csőrözik az orrom előtt, mostanra már teljesen elfogadtam őket. Sőt, nagy rajongó lettem. Már ha az ember rajonghat a legjobb barátnője kapcsolatáért. Most komolyan? Lehetséges ez? Passz. Akár igen, akár nem, imádom őket együtt. A legjobbat hozzák ki egymásból. Ők a nyugalom és a béke szigete. 
A következő ember akit kiszúrtam az Blake volt.
Juppi! Már csak ő hiányzott. Amúgy ő meg miért is jön? Nem hiszem, hogy bármelyik srác is örömmel invitálná. 
Blake egy kedveskedő mosolyt villantott rám. Szemeimet forgatva beszálltam a kocsiba, ami a szálloda előtt parkolt. Mivel Mia Harryvel, Shei pedig Collinnal ment, nekem muszáj volt eltűrnöm magam mellett Blaket. Legszívesebben gyalog mentem volna, vagy inkább ott maradtam volna, de mivel Mianak már korábban megígértem, hogy elmegyek, mind a két eshetőség ki volt zárva. Így, jó pofizva kellett végigszenvednem azt a másfél órát, míg odaértünk az interjúra. Szerencsémre a telefonom és a fülhallgatóm kéznél volt, ezért nem kellett végighallgatnom Blake nagy, Hamletéhez hasonló monológját.
Mikor megállt a kocsi, nem vártam meg, míg bárki is kinyitja az ajtót. Kiugrottam az autóból és már alig vártam, hogy a hátsó sorokban meghúzhassam magam, elkerülve a kíváncsi pillantásokat, de legfőképpen Niall tekintetét. Természetesen Mia és Sheila ezt a tervemet is keresztbe húzták, akárcsak azt, hogy egész nap szexi vámpírokat stíröljek a monitorom előtt.
Az első sorba ültünk, ráadásul középre, hogy mindenki jól lásson minket. A riport kezdete előtt még Harry gyorsan odaszaladt Miahoz és megcsókolta. Az összes sor fütyülni és tapsolni kezdett.
Mikor a többi srác is megjelent, összerezzentem. Gyomrom apró, gomb méretűre zsugorodott össze, amint megláttam Niallt. Torkom kiszáradt, tenyerem izzadni kezdett. Mint egy rossz tininek, mikor bejön az új, észbontóan dögös huszonöt éves tanára. A szöszi szemei elkerekedtek, mikor meglátott ott ülni Collin és Blake között. Elpillantottam, mert túlságosan is zavart ez az erős szemkontaktus. Úgy éreztem, ezzel túlfeszítjük a húrt. Egyikünk sem volt még felkészülve arra, hogy barátokként támogassuk egymást. Talán az az idő nálunk sosem fog bekövetkezni. Ki tudja? Lehetséges, hogy egyszer majd ő lesz a tanú az esküvőmön, de egyenlőre még az is épp eléggé kínos volt, hogy 5 méteres körzetben van a másik.
Körbenéztem a teremben, keresve a lehetséges kijáratokat, ha esetleg még kínosabbá válna a helyzet, nem mintha már eddig nem lett volna épp eléggé az.
A nő, aki az egész interjút vezette, nem tétlenkedett sokáig. Elég hamar a lényegre, a srácok magánéletére tért át. Látszott rajtuk, hogy egyikőjük sem szereti ezeket a dolgokat megosztani a nagyközönséggel. Meg is értem, miért. A lányokkal mind megtapasztaltuk, vagyis Mia még mindig tapasztalja, hogy milyen is, mikor egy hírességgel randizik, vagy adott esetben jár az ember. Azt a helyzetet mindennek lehet mondani, csak könnyűnek nem. Állandóan fotózzák az embert, ugyanakkor rengeteg bántó levél és üzenet érkezik, amikben rendszerint elhordják az embert mindennek. Olyankor válik az illető mindenné, csak tisztességes emberré nem. És az egészben az az őrület, hogy ez ellen nem tehetünk semmit. Csak reménykedhetünk, hogy idővel majd csillapodik a helyzet és, hogy elfogadnak a rajongók. Többet nem tehet senki. Lehet bujkálni, titkolózni, de az sem vezet semmire. Előbb-utóbb a napvilágra kerül egy kép egy meghitt csókról vagy ölelésről és azonnal beindul a találgatás. Amint ez a lavina elindul, nincs megállás.
-Szóval srácok, meséljetek egy kicsit a jelenlegi kapcsolatotokról. Mindenkinek van valakije, igaz? -kezdett bele a nő izgatott vigyorral arcán.
Niall arcáról azonnal lefagyott a mosoly. Lesütötte szemeit és inkább megpróbált a háttérbe húzódni.
Nem mondta el? Még mindig azt hiszik rólunk, hogy egy pár vagyunk? Nem! Az ki van csukva! Miután találkoztunk egy szórakozóhelyen, egy lánnyal fotózták le. Ezek szerint ők most együtt vannak vagy csak egy futó kapcsolat volt? 
Harry vigyorogva kapta magához a mikrofont.
-Az én barátnőm jelenleg is itt van velem. Ott ül középen. -mutatott Miara, aki széles, ezerkarátos mosollyal integetett a kamerának.
-Akkor kezdjük veletek. Mesélj egy kicsit a kapcsolatotokról! Jól megvagytok együtt? Nem szoktatok veszekedni?
-Ezelőtt még soha sem éreztem magam ennyire boldognak, mint most. Mia számomra a tökéletes lány. Csak vele tudom elképzelni az életemet. -nevetve a lányra kacsintott, majd hozzátette: -Ugyan vannak vitáink, de kinek nincsenek? Ez köt minket még jobban össze.
-És a turnék? Ha jól tudom jelenleg ők is turnén vannak. -felénk fordult megerősítést kérve. Mindhárman egyszerre bólintottunk.
-Ugyan a kezdetekben nehéz volt, de mostanra már kitaláltuk a tökéletes megoldást, amivel átívelhetjük ezt a problémát. -válaszolta titokzatosan Hazz.
A riporter önelégülten mosolygott, majd a többiek felé fordult.
-Na és veletek, mi a helyzet? -egyenesen rám, majd Niallra szökött tekintete. -Ha jól látom, Lucy is itt van a soraink között. Ez akkor azt jelenti, hogy ti ketten újra egy pár vagytok? -a riporter szemei csillogtak, mint egy kisgyereknek karácsonykor. Nincs is annál nagyobb szenzáció, min mikor egy kapcsolatot élő adásban közölnek.
Niall ismét lesütötte szemeit. Éreztem, ahogy az arcom elvörösödik. Legszívesebben elbújtam volna a föld alá. Miara néztem, aki bocsánatkérő pillantásokkal nyugtatgatott. Nem túl sok sikerrel.
Éppen készültem felállni, mikor a riporter ismét megszólalt.
-Értem én. -szomorúan, színpadiasan felsóhajtott. -Hát az nagy kár, pedig nagyon aranyos párt alkottatok ti ketten. -sajnálkozva nézett rám.
Ez betett. Nem vártam meg, míg egy újabb kérdést tesz fel esetleges új jelöltről, vagy bárki másról. Felpattantam a székemből és egyenesen a kijárat felé siettem. A távolból hallottam, ahogy a távozásom hatalmas port kavart, de nem érdekelt. minél távolabb akartam kerülni Nialltól és a kameráktól.
Hiba volt idejönnöm! Hiba volt hallgatnom Miara és a többiekre. Tudhattam volna, hogy ez lesz. Milyen ostoba vagyok! 
Az épület mögött, egy kicsi, eldugott helyen húzódtam meg, mert nem sokkal azután, hogy kiléptem az épületből, szakadni kezdett az eső. A parkolóval szemben ültem. Előttem állt Niall kocsija. Hirtelen eszembe jutottak az emlékek. A közös éneklések, bolondozások, mint mikor beleestünk a sárba, vagy amikor elmentünk Doverbe. Minden együtt töltött nap, óra, perc. Minden, aminek egy kicsit is köze volt a szöszihez és az iránta táplált keserédes érzéseimhez.
Hirtelen valaki óvatosan megérintette a vállamat. Ijedten pillantottam fel a mellettem álló srácra. Szőke haja és ég kék szemei hamar elárulták.
-Neked nem az interjún kellene lenned? -kérdeztem jegesen. miközben a szemeimet törölgettem. Eddig észre sem vettem, hogy könnycseppeket hullajtottam.
-Elegem lett a sok idióta kérdésből ezért úgy döntöttem, kijövök egy kis friss levegőt szívni. Azt már nem gondoltam, hogy itt talállak téged is. -leült mellém a kőre. -Lucy, kérdezhetek valamit?
-Ki vele. -válaszoltam egy sóhajjal kísérve.
-Miért jöttél el? -tette fel kérdését egy kis szünet után.
Vállat vontam.
-Talán azért, mert Mia mindenképpen azt akarta, hogy eljöjjek.
-Ne viccelj! Nem hiszem el,  hogy csak ezért. Ha annyira nem akartál volna jönni, Mia nem erőltette volna. Nekem ezt nem tudod beadni.
-Akkor mégis mit vársz, mit válaszoljak? Azt akarod, hogy azt mondjam, miattad? Mert látni akartalak? -csattantam fel. -Mert ha igen, akkor ki kell ábrándítsalak! Tévedsz! Nem akartam idejönni, pláne nem miattad! Előadtad a nagy bűnbánót, aztán egy idegen csajjal mész fel szobára és még ezek után azt várod, hogy én kérjek elnézést?
-Szóval erről van szó. Láttad a képet. -jegyezte meg csalódottan.
-Igen láttam, de tudod mit, már nem érdekel. -Felugrottam a helyemről és elindultam, vissza a kocsikhoz, de Niall az utamba állt. -Niall, menj arrébb! -sziszegtem idegesen.
-Egyszer már hagytalak elmenni, még egyszer nem fogok ugyanabba a hibába esni!
A szöszi szorosan magához rántott. Minden olyan gyorsan történt. Mire észbe kaptam ajkam már az ő puha ajkán pihent...